Az elöregedett oszlopok cserére szorulnak
Kb. 150 oszlop cseréjére volt szükség a támrendszerben   Fehéren világítanak az új oszlopok
A tavaszi karbantartási munkálatok közül idén a legnagyobb méretű a támrendszer és a vadvédelmi kerítés javítása volt. Cseréltük az elöregedett oszlopokat, kiegyenesítettük az idővel megdőlt szakaszokat, deformálódott sorokat. Mindez kb. 150 új oszlopot jelentett a támrendszerben, és még kb. 100-at a kertet körülvevő kerítésben, tehát több héten át tartó, komoly munkát igényelt. A támrendszer és a kerítés egyaránt üzembiztossá vált, ám az állag megtartásán túlmutató, technológiai újítások bevezetését segítő fejlesztésekre sajnos nem volt lehetőségünk. Holott a támrendszerek fejlesztését motiváló két legfontosabb hatás - a jégesők egyre gyakoribbá válása és a kisebb tőtávolság nagyobb termésátlagok érdekében történő bevezetése - bizony nálunk is aktuális. Egyrészt csak megfelelően kialakított támrendszerre szerelhető jégvédő háló, ami védelmet nyújt a jégeső ellen, valamint csökkenti a madarak, rovarok és a napégés okozta károkat is. Másrészt a kisebb tőtávolságban ültetett fák és a sövényszerűvé kialakított lombforma okozta nagyobb terhelést is csak erre alkalmas, hosszirányú és keresztirányú feszítést egyaránt alkalmazó támrendszer bírhat ki. Már Magyarországon is elérhetők a fentieket lehetővé tevő támrendszer-technológiák, ám a Bokor Almáskert - egyelőre? - nem engedhet meg magának ilyen fejlesztéseket.


Vidám Bokor lányok :)  A család legidősebbje (Bokor Árpádné Bakk Etelka) és legfiatalabbja (Bokor Boldizsár)
Több évtizedre visszanyúló hagyományunkat őrizve az idei húsvétot is közösen, családi dínom-dánommal, Csengerben ünnepeltük: a szűkebb família Bokor Árpád nagyapámtól eredő ágának apraja-nagyja, kis híján teljes létszámban összegyűlt húsvét hétvégéjére a csengeri Bokor portán. A gyökereket ápoló és az összetartozást erősítő mulatság - a kihagyhatatlan locsolkodással, sonkával-tojással, és Árpiával - nagy élmény minden évben kicsiknek és nagyoknak egyaránt, de a legtöbbet a 10 unokát és 12 dédunokát számláló Nagymamámnak jelenthetett. És Nagyapámnak, mikor látta fentről, hogy együtt van a család.

Szabó Elődnek hála egy új cikkel bővült weboldalunk szűkebb pátriánkról szóló része: egy, a csengeri családfakutatás jellegzetességeit taglaló írást töltöttünk fel a napokban. Rövid kedvcsináló: (a teljes cikk ide kattintva olvasható)

"A családfakutatás (genealógia, származástan) tulajdonképpen nem más, mint a nemzetségek, családok történetének, leszármazási rendjének, vérvonalainak tanulmányozása és dokumentálása a családnevek követése alapján. A családnév (vagy vezetéknév) a személyneveknek az a része, melyet a gyermek egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, így a leszármazási kutatásokban ez az egyik legjelentősebb "nyomjelző". Minden településnek megvannak a jellemző családnevei, így Csengernek is. Nagyobb városok vonzó hatásuknak köszönhetően beköltözött családnevek ezreivel rejtik el a tősgyökeres neveket, viszont egy kisebb falu házasulandóinak nem jutott mindig helybéli pár, olyannyira, hogy az 1800-as években Szamosbecs vőlegényeinek durván harmada, menyasszonyainak negyede nem becsi születésű volt..."

Eszenyi-címer 1609, Fábián László festménye (A csengeri múzeum jóvoltából, Szabó Előd gyűjteményéből)   Medgyessy Mihály címere 1679, Fábián László festménye (A csengeri múzeum jóvoltából, Szabó Előd gyűjteményéből)

Ládák a békán

Hűtőházunk segítségével biztosítjuk, hogy az általunk megtermelt alma ne csak a betakarítás során, hanem jóval később is vásárlóra találhasson. A modern hűtési technológiának hála az alma élvezeti értéke nem csökken, értékesíthetőségi ideje pedig jócskán meghosszabbodik, így az almáskertből betakarított gyümölcs télen-nyáron elérhető, friss és egészséges. A 2012-ben betárolt almát ősz óta folyamatosan adjuk el, nemrég pedig útnak indítottuk az utolsó szállítmányok egyikét: ezúttal Pest megyébe tartott a fuvar.

Előkészített almaszállítmány  Golden pakolás alatt
Arlet ládák várnak a sorukra  Pakolás előtti válogatás közben

Az új év első hónapjának közepén is túl járva éppen ideje már végeznünk némi összegzést, és legalább egy rövid "summáját írni" a 2012-es idénynek. Az almaszedést augusztus végén (24-én), nagyjából a 2011-es csapatra támaszkodva kezdtük el, és október végéig tartott a munka. A szedési napok végén leadott/betárolt alma mennyisége az aktuális körülményektől (időjárás, munkások száma, alma típusa, stb.) függően széles határok között mozgott (az első táblázat erről villant fel némi információt).

A 2012-es almaszedés 2 hónapja

A 2012-ben leszedett termés összesített mennyisége sajnos elmaradt a 2011-estől, aminek a legfontosabb oka a kert különböző részeiben eltérő mértékű károkat okozó a húsvéti fagy volt. A termés fajták közötti megoszlásának aktuális adatait a lenti kördiagramon vázoltuk. A diagram legszembetűnőbb adata a léalma viszonylag nagy (24%-os) aránya, mely javarészt a száraz időjárást különösen megsínylő Arlet fajtából került ki.

A 2012-es almatermés megoszlása

A záróbulit a betakarítási munkák végeztével, november elején tartottuk: a Főnök bográcspörköltje, tisztességes adag sör-bor-Árpia és Józsi viccei tették fel a pontot a 2012-es évre :). Boldogan mondhatjuk, hogy sikeres 12 hónapot hagytunk magunk mögött, és a bizonytalan globális gazdasági környezet ellenére bízunk abban, hogy 2013 végén is így nyilatkozhatunk majd.

Tűzön a bogrács  Jól sikerült a pörkölt
Vacsora utáni treccsparti  Józsi nagyon elemében volt :)

Ezzel a videóval nyújtunk rövidke bepillantást az őszi reggelek rutinjába, a munkába utazás perceibe, mikor az októberi idő már sokszor csúnyácska, sár is van bőven, és a kertek között futó felvágott földutakon jóformán már csak a traktorok tudnak közlekedni.


Alkategóriák