Ínycsiklandó csengeri almák a standon és egy büszke gazda
Csipet-csapat   Vidám fesztiválozók
Ahogy már több éve, úgy idén is kint voltunk a Csengeri Almafesztiválon. A Makovecz Imre Általános Iskola parkjában rendezett mulatság szeptember 18.-án pénteken szalmabáb- és almakompozíció-kiállításal indult, amit másnap almalekvár-főzés és a legkülönfélébb almás ihletésű programok követtek. A két napos fesztivál első napján főleg gyerekeknek szóló műsorok és versenyek kaptak helyet, míg a szombati napon a gasztronómia, a hagyományőrző ételek, és az almából készült különlegességek álltak a középpontban. A rendezvény egyedülálló témájával lehetőséget ad helyi és környékbeli termelőknek, gazdáknak a megjelenésre, tapasztalatcserére, kötetlen beszélgetésekre, és nem utolsó sorban a szatmári hagyományok (köztük a pálinkázás ;)) ápolására is. Mi a Csengeri Gazdák és Őstermelők, valamint az Ady Endre Gimnázium standjait igyekeztük gazdagítani némi almával és almapálinkával :).


Minőségi alma közvetlenül a termelőtől, a csengeri Bokor Almáskertből!
A jelenlegi helyzet szerint három hét múlva, augusztus utolsó hétvégéjén kezdjük a 2017-es almaszedési szezont a csengeri Bokor Almáskertben, amivel megindítjuk raktárkészletünk feltöltését. Újra lesz ízletes, minőségi eladó alma, amit vásárlóink közvetlenül a termelőtől, vagyis tőlünk szerezhetnek be. Eladásra kínált almafajtáink:

Gála (Royal Gala, Gala Imperial, Gala Must)  --  augusztus végétől
Golden (Golden Reinders)  --  szeptember közepétől
Arlet (Swiss Gourmet)  --  szeptember végétől
Jonagold (Jonagold Novajo)  --  október elejétől
Idared  --  október elejétől
Redspur (Redspur Delicious)  --  október közepétől

A különböző almafajtákra vonatkozó előjegyzéseiket, kérdéseiket, ajánlataikat a +36 70 371 6305-ös telefonszámunkon és egyéb elérhetőségeinken várjuk. Keressen minket Ön is bátran!


A népes Bokor család
Boldog 90. születésnapot!   Anyukánk, Nagyikénk, Dédikénk köszöntése
Kedves Anyukánk, Nagyikánk, Dédikénk!

Köszönjük, hogy fel tetszett nevelni bennünket, és Anyu mindig ott volt, amikor szükségünk volt rá, hogy taníttatott, hogy gyógyított bennünket, hogy mindig volt hozzánk néhány jó szava. Csak reméljük, hogy az a sok aggodalom irántunk nem volt hiábavaló. Köszönjük, hogy ezt a szép családot, - korábban még Apuval együtt - összefogta, összetartotta. Köszönjük, hogy időt nem sajnálva, fáradtságot nem kímélve, becsülettel, tisztességgel és őszinte hittel tették a dolgukat mindig, minden körülmények között. A jó Isten hosszú életet adott, hogy láthassa az unokák családalapítását, a dédunokák növekedését, a fiúk fejének deresedését. Adja az Isten, hogy még sokáig, örömmel és jó egészségben legyen közöttünk!

Fiai és Családjaik

"A csengeri Bokor család 90. születésnapja alkalmából köszöntötte legidősebb tagját, Bokor Árpádné Etu nénit, aki unokái és dédunokái körében, boldogan ünnepelte a szép jubileumot. Etu néni 1925. augusztus 5-én született, majd férjével, Árpád bácsival – aki sajnos már nem lehetett ott ezen a családi ünnepségen – 1946-ban kötött házasságot. Négy fiúgyermekük után mára már 10 unoka és 16 dédunoka büszke dédnagymamája."


Ha a magyarság származása kerül szóba, nemsokára jön az „olvasztótégely” kifejezés, és sokan, csupán hallomásból, mintegy szállóigeként terjesztik, hogy a Kárpát-medencében nincs olyan, hogy tiszta magyar, esetleg egyenesen: nincs olyan, hogy magyar. Túl azon, hogy mindenki annak vallja magát, aminek érzi, a származás egy más kérdés. Tisztázzuk a „tiszta” jelző értelmét: ez esetben a tiszta nem jelent értékesebbet, becsesebbet, hiszen minden ember külön-külön érték, akármilyen származású. A „tiszta” a származásban nem is azt jelenti, hogy nem kerülhetett a vérvonalba semmilyen más nép leánya, vagy fia. Egy-egy kun, tót, vagy horvát ősanya még nem teszi a vérvonalat „kevertté”.

Szabó Előd Csengeri Hírmondóban megjelent, Az olvasztótégely elméletet cáfoló szatmári megfigyelések - Csenger lakosságának eredetéről címet viselő újságcikke kezdődik a fenti sorokkal, majd az elérhető anyakönyvi adatokkal támasztja alá azon megállapítását, miszerint a népek fejlődése nem egy nagy kémcsőben zajlott, amit ha összeráznak, összekavarodik, – inkább csak olyan kötések jöttek létre, amelyek összeillettek. A cikk elolvasásához ide vagy a lenti képre kell kattintani. Kellemes búvárkodást! :)

Az olvasztótégely elméletet cáfoló szatmári megfigyelések - Csenger lakosságának eredetéről (Szabó Előd)


"Mint mondják, a családfakutatást nem lehet abbahagyni, sok esetben egy élet kutatása sem elég ahhoz, hogy kielégítő mértékben feltárjuk a családunk múltját, mivel minden megtalált ős szülők nélkül árválkodik a fa tetején. Minden újabb ős újabb kérdéseket vet fel. Elsősorban, hogy kik voltak a szülei – innen pedig nincs megállás. Ez különösen érvényes a Bokor családra, hiszen a csengeri populációban az egyik legrejtélyesebb, legtöbb kérdést felvető család."
Így kezdi a Csengeri Hírmondóban megjelent, családunk eredetével foglalkozó cikkét Szabó Előd, melyet most saját fényképgyűjteményünk egyes darabjaival kiegészítve, színesítve tettünk elérhetővé honlapunkon. Minden érdeklődőnek jó olvasást kívánunk! A cikkért klikk ide vagy a lenti képre.

1964 nyara a csengeri Bokor portán. Balról guggol: Osváth Zoli, Osváth Gizi; ül: Osváth Jánosné Joli, Bokor Gyuláné Zsuzska, Kecskeméti Mihályné, Vimos Endréné Róza, Bokor Árpádné Etus, Fábián Anna, ifj. Bokor Gyula, Bokor Árpád; áll: Barkász Éva, Bokor Gyula, Vilmos Jutka, Bokor Katalin